distant heat
Jordániai forgatás
07/07/31 13:51 Filed in: TV
Jono (az Above & Beyondból) hívott minket Jordániába, naptárjuk egyik legígéretesebbnek hangzó bulijára a Distant Heat fesztiválon.
Hétfőn felültünk a repülőre, és irány Bécs, mivel akkor még nem volt közvetlen járat a két ország között (jellemző módon akkor indult, mikor hazajöttünk), így röpke 5 órát ültünk a reptéren (illetve ültünk volna, de bementünk a belvárosba bécsi szeletet enni...).
Naplementekor szálltunk ki a repülőből Ammanban, mire a szállodába értünk, már rég este volt, kajálás után borzalmas horkolást rendeztünk, mindenki dögfáradt volt.
Másnap a forgatások előtt el kellett mennünk a turisztikai minisztériumba, hogy forgatási engedélyeket szerezzünk. Ezt mindenki hangsúlyozta, milyen fontos, mégse kérte soha senki sehol. Délután Jerashban forgattunk, ez egy római kori város, olyan jó állapotban, hogy történelemre egyébként immunisaknak is eláll szemük-szájuk amikor a negyven fokos szél keresztülfúj a többezer éves oszlopokon és szinte leégeti a haját.
Szerdán a Holt-tenger érintésével mentünk Aqabába. Voltam olyan balga, hogy belenyaltam, milyen sós, hát nagyon...
Csípte a szemem, mint a fene, viszont nagyon vicces, hogy nem lehet elmerülni benne. A képen szerkesztőnk és operatőrünk között lebegek a víz tetején.
Itt töltöttük a délután nagy részét, és vízalatti kameránkkal csináltunk néhány felvételt. Volt nálunk egy hőmérő, azt kitettem az asztalra, hátha kiderül valami érdekes, mert baromi meleg volt. BAROMI, pedig itthon se volt éppen akkorjában hideg, szóval úgy gondoltam edzett vagyok kicsit.
Kicsit később a hőmérő pedig ilyet szólt:
MIre Aqabába értünk (a Holt-tengertől pár óra kocsival a sivatagon keresztül, katonai ellenőrzőpontokkal és egy kétes tisztaságú konyhával rendelkező étteremmel) megint kivoltunk, mint a malac, és különben is,másnapra komolyan össze kellett szednünk minden erőnket, úgyhogy aludtunk rendesen.
Tony és Jono még Csütörtök hajnalban érkeztek a városba, de délután kettőkor már javában együtt ebédeltünk a tengerparton, ráadásul Dave Seaman is csatlakozott hozzánk. Dave nem lepődött meg túlságosan, hogy ott lát minket, pár hét múlva vele forgatunk Mexikóban...
A délután igazi lazulós forgatással telt - ez persze szegény operatőrünkre nem volt egészen igaz, de azért mindannyian jócskán kikanyarítottuk a magunk szeletét a napsütésből és a strandolásból.
Sötét volt a sivatagban, mire a buli helyszínére értünk, de így is érezhető volt, hogy Wadi Rum nem egyszerűen csak jól néz ki, és hogy mennyire, ki is derült mindjárt napfelkeltekor...
Nem túlzok, ha azt mondom, még sosem jártam ennyire varázslatos partihelyszínen, ahogy világosodott, egyre jobban kirajzolódtak a körülöttünk lévő hegyek...
Sunrise @ Distant Heat Festival
Add to My Profile | More Videos
Reggel vissza a szállodába, alvászat.
Másnap Pisti, az operatőrünk fájlalta a gyomrát kicsit, de igazán csak estére lett rosszul. Akkor viszont orvost kellett hívnunk hozzá, aki gyorsan megállapította a gyomorfertőzést, és még azon melegében belediktált egy lórúgásnyi injekciót.
Majd reggel nyolckor és tízkor még egyet-egyet, miután sokkal jobban lett, így tudtunk forgatni Petrában. Akinek ismerős a hely, igenigen, a kincstár szolgált az Indiana Jones és az Utolsó Kereszteslovag egyik fő díszleteként. Ennek megfelelően van is ajándékbolt:
Az út lefelé elég hosszú a melegben, ha pedig lovaskocsival megyünk, akkor ráz, mint a veszedelem, ráadásul a kocsisok nem túl kedvesek.
Viszont a látvány annyira súlyos, hogy csak tátott szájjal lehet végigmenni rajta...
...és amikor a végére ér, minden SOKKAL súlyosabb lesz:
Entering Petra
Add to My Profile | More Videos
A nagy szájtátás után forgattunk, amíg Pisti bírta, majd vissza Ammanba, hogy reggel nyolckor indulhassunk a reptérre. Onnan Bécs, ahol elvileg 4 órát kellett volna ácsorognunk a budapesti gépre várva, de inkább megkértem valakit, jöjjön értünk, és kihagytuk a hazarepülést...
Azóta próbálom kipihenni magam, ráadásul pénteken indulunk Ibizára...
